SZEG ARCHITECTS

2021. február 14., vasárnap

 Ház a Dunánál:        




















Generáltervező:       SZEG Építészműhely        Szilágyi Szabolcs építész,belsőépítész   

Szaktervezők:
                                                                                                     
Tartószerkezet :       Esztocsák Milán
Épületgépészet:       Kristály Klíma Plusz Kft.  Szalóky László, Petrekin Dávid
Épületvillamosság:  SDesign Electric Kft.        Sándor Dávid
Költségbecslés:       Geniusgeometry Kft.         Nagy Orsolya
Műszaki ellenőr:     Demján László

Kőműves munka:    INNOPRO-SERV Kft.    

Földmunka:                    Ladó Mihály és Ervin 
Épületszigetelés:            Bubelényi László
Gépészet:                       Bagi Szűcs József és munkatársai
Épületvillamosság:        Ádám Krisztián  
Kő-tégla burkolás:         Alexis Fernandez építész, Lucza Bence és munkatársai
Villamossági szerelés :  Kiss József  (Radilux Kft.) _ Szilágyi Csaba
Műkőmunkák:               Nagy János (Nagykőmester..)
Épületasztalos munka:   Dóka Balázs , Biatorbágy
Belső bútorok:               Víg Balázs (SZEG Építészműhely kollaboráns )  
Lépcső:                          Gáspárlépcső  Kft.

soli Deo gloria.


2021.02.

2020. november 8., vasárnap

Mátrai házak

 770 méter felett a Mátrában

Dekameron és Boccaccio jut eszembe építészként a jelen "covid járványügyi helyzetről". A firenzei pestisjárvány elől menekült 10 nemes 10 napra egy szigetre s 10 történetet meséltek el...így lett 100 történet, deka.

1szó mint 100, mostanában a covid elől menekülnek az emberek kettesével vagy százasával vidékre, minimum 1,5 m távolságra a stressztől és a hírektől. Így kezdenek helyreállni az évtizedek óta hanyagolt félreeső telkek, nyaralók. Ami eddig teher volt sokaknak (gaz irtás, vadkár, kerítés festés), most kikapcsolódás, időtöltés. Az ingatlanok pedig felépülnek, megújulnak, kitisztulnak..Talán az emberi fejek is, ha megjárják a vidéket feltöltődnek fénnyel térrel építéssel.

Sikerült néhány házat terveznem a Mátrába, melyek takarosak lettek. Íme:

Galyatető:











Mátraszentimre:




Mátraszentimre:





Tervezők:               SZEG Építészműhely

Esztocsák Milán     /statika
Vanya Tamás          /épületgépészet
Sápi József             / épületvillamosság
Fenyvesi Zsolt       /  tűzvédelem
Szilágyi Szabolcs   / építészet, belsőépítészet

2020.11.08.

2020. október 14., szerda

A "bárka"

Befejezésben a Makovecz Imre építész által tervezett paksi Szentlélek templom felújításának első üteme.

Építtető:                                  Pécsi Egyházmegye

Generáltervező:                      MAKONA Építész Tervező és Vállalkozó Kft.

Eredeti Tervező:                     Makovecz Imre, Kossuth és Ybl díjas építész 

                                               és munkatársai

Felújítás felelős tervezője:     Szilágyi Szabolcs építész, belsőépítész és munkatársai

Generálkivitelező:                  Pécsi Építő és Tatarozó Zrt.


 (A Paksi Szentlélek Római Katolikus Templom felújításának tervezése)

2017-2018

                „Evezz a mélyre, és vessétek ki hálóitokat fogásra! Simon így felelt: Mester, egész éjszaka fáradtunk ugyan, és semmit sem fogtunk, de a te szavadra mégis kivetem a hálókat. S amikor ezt megtették, olyan nagy tömeg halat kerítettek be, hogy szakadoztak a hálóik; ezért intettek társaiknak, akik a másik hajóban voltak, hogy jöjjenek és segítsenek nekik. Azok pedig odamentek, és annyira megtöltötték mind a két hajót, hogy majdnem elsüllyedtek. Simon Péter ezt látva leborult Jézus lába elé, és így szólt: Menj el tőlem, mert bűnös ember vagyok, Uram! A halfogás miatt ugyanis nagy félelem fogta el őt és azokat, akik vele voltak és segítettek; de ugyanígy Jakabot és Jánost, a Zebedeus fiait is, akik társai voltak Simonnak. Jézus akkor így szólt Simonhoz: Ne félj, ezen túl emberhalász leszel! Erre kivonták a hajókat a partra, és mindent otthagyva követték őt.”(Lukács 5,1-11)

                Ez a hajó sokáig ott állt elhagyatva a parton, amikor is 1990-ben a Duna mellett Pakson, egy emberhalász Makovecz Imre lelket lehelt belé, hogy újra „vízre” lehessen bocsátani. Elkészült az új palánkozás, az új 36 m hosszú „árboc”. Egyformán volt benne helye a legénységnek, a kapitánynak és a potyautasoknak is. Isten és az ács senkit és semmit sem felejtett ki belőle, amire akkor a nagy „halászathoz” szükség lehetett. Végül az ács úgy döntött, hogy nem zárja be teljesen a hajót, még akkor sem, ha az sokszor üresen ringott a „tengeren” és készített egy ablakot Isten számára.
Ez az ablak a legnagyobb, itt beáramlik a fény és, a meleg. Az Isten és az ács tudta, hogy vihar esetén az ima ezen az ablakon keresztül válik könyörgéssé, segítséggé és hálává, ez lesz az áttörés, ahol a Teremtő elkaphatja a jajveszékelőt és biztonságos szigetre emelheti. Isten azt is tudta, hogy az ács, az ablak megépítésével nagy terhet vett a vállára, mert ugyanezen az ablakon a hideg, a meg-nemértés, a viszály, a közöny, vagy az irigység is beömölhet a bárkába, amit a legénységnek majd el kell tudnia viselni és meg kell szüntetni. 1990-ben megkondult a harang, a hajó megtelt a hittel, reménységgel, a legénységgel és a kapitány is a kormányhoz állt. A bárka elindult hosszú útjára „halászatra”, emberhalászatra.
A „ács” Makovecz Imre sok mindenben kapott segítséget, útmutatást Istentől, azonban a földi feltételek sokszor nem kedveztek a hajónak. A lelkes legénység megfogyatkozott, hitét összefogását elvesztette, nem akart már halászni. Sorra váltották egymást a kapitányok is. Sokan akarták erejükön felül kisajátítani a hajó kormányzását, válogatni a legénységből, vagy kitenni a potyautasokat, azonban a hajó túl nagy és nehéz volt ahhoz, hogy egy valaki kormányozza, vagy javítsa.
A korosodó hajót vizsgálgatták, méregették egyetemeken, leírták, hogy miért üres, vagy miért ereszt a héjazata, akadt, aki azt állította rossz volt az ács, más a kapitányt, a legénységet marasztalta el. Volt, aki egyenesen az Istent tette felelőssé a terhekért. Odamentek megnézték, majd hosszú és részletes lajstromot írtak a hibákról, próbáltak rá jogszabályokat faragni, hogyan és miként kéne újra vízre bocsátani. Van, aki dísznek nézte és múzeumba szánta volna, s volt, aki a bárka kritizálásáért várta a dicséretet. Azonban a javítás, a folyamatos használat, a felelősségteljes kapitány és a lelkes legénység továbbra is váratott magára. Közben a palánkozás kiszáradt, az eresztékek megnyíltak a tenger beömlött.
Végül az ablak, Isten ablaka is megadta magát és beömlött a víz, a hideg és a reményveszettség is. Reggelente nagy tócsákban gyűlt össze az aljzaton. A régi századnyi legénységből már csak néhányan próbálták orvosolni a bajt, dugarozták a palánkozást, tömítették a réseket. Kiáltottak segítségért, az Istenért és az ácsért, aki közben megfáradt letette a „vésőt” és Istenhez ment.
Most a bárka ott áll, használja a megmaradt legénység, ring a „tengeren”, de kevés „halat” fognak vele. Közel 30 évvel a „bárka” megszületése után végül a vizsgálók, a jogalkotók és a megmaradt legénység úgy döntöttek, hogy új építőket keresnek és felújítják a hajót. A bárka megtelt reménnyel, munkával és néhány építővel. Most még a "kikötőben áll" de várja a legénységet, az összefogást és az építést, építést testben és lélekben, hogy újra kifuthasson a "tengerre". A végén közösen kell majd vízre bocsátani a bárkát, hogy a harangok megkondulhassanak és Isten ablakán újra betörjön a fény és a meleg.



A beömlő víz kint...

 

és bent.

 

a lyukas ablak


elhagyatott fedélzet


megnyílt eresztékek



Az enyésző vízvető („habléc”)


A „hajó” ablakai az ég felé


Maga a „bárka”




A vízpróba 13 m magasból

 

A „legénység”




 A „hajó” javítandó részei



Amit az „ácsok” kitaláltak






Védangyalok régi-új helye



A bordázat



 Az "árboc"



 Égbolt a belső kupolákon 


 

 A templomtér


  
  
Az oltár



 A sekrestye


 

 A közösségi tér a galériával



 Az új gyóntatófülke


 
  
A „légző” és vízelvezető rendszer


 

Egy szellőző a "bárkán" 



 A „vitorlák”



Horizonton



A kapu


  
Isten ablaka, ahogyan látjuk
  


 …és ahogyan Ő látja



 A bejárat nyitva



Indulásra készen


Építttetők: Paksi Római Katolikus Plébánia, Pécsi Egyházmegye

Tervezők:  Makovecz Imre + és egykori legénysége 

Felújítók: Mercz Mária , Bognárné Bódis Fruzsina, Kanta Henrietta Szepesi Ákos, Rüll Tamás, Zacher Viktor, Vidovics Réka, Albert Farkas,  Pétery Tamás, Dr. Stocker György,  Mantuano Tamás, Szalóky László, Sándor Dávid, Decsi György, Dr. Király Béla, 
Csernik József, 
Materny Károly, Kovács Nagy Orsolya, 
Szilágyi Szabolcs építész,belsőépítész felelős tervező

Írta: Szilágyi Szabolcs építész, belsőépítész felelős tervező        
Fotó: Szepesi Ákos, Kanta Henrietta, Szilágyi Szabolcs



Budapest 2018.05.10.

Frissítve: Budapest 2020.10.14.