SZEG ARCHITECTS

2018. július 8., vasárnap

Egy harcos házának vázlatterve a Pilisben

A harcos egy kemény és gyors ember, de van szíve. (legalább is az első harc után így tűnt).
A ház a pihenés és a készülés színtere Pilis lankáin. Békés erőd... Kertre nyílt, útra zárt.






Szilágyi Szabolcs építész, belsőépítész

Biatorbágy, 2018.07.09.

2017. december 28., csütörtök

Kis üzlethelyiségek a Blahán

Az Erzsébet körút. 2. sz bérház lakói úgy döntöttek, hogy a piszkos metrófelüljáró által kiharapott és metró által a háztól bérelt telekrészüket hasznos és tiszta célra hasznosítanák az utazóknak és a járókelőknek. Így lenne a Blaha Lujza ház árkádjai újra egy kávézó, egy szendvicsező és egy vegyesbolt otthona. A Főváros és az alpolgármester is támogatná a fejlesztést, ami a tervezett átalakítással optimális higiéniai körülményeket teremtene , mind a járdának, mind a metrónak, mind a pincének és a háznak.


A tervezési helyszín az egykori EMKE kávéház területén helyezkedi el.
A Rákóczi út 46. számú és az Erzsébet körút 2. számú sarokházat Jahn József tervezte 1883-ban, bejárata az Erzsébet körút felé van. Az épület földszintjén a Weber nevű söröző állt. 1894-ben Wassermann Jónás nyitotta meg itt kávéházát, melyet Emké -nek nevezett el, az akkor alakult Erdélyrészi Magyar Közművelődési Egyesület kezdőbetűiből. EMKE nevű kávéház működött Marosvásárhelyt és Nagyváradon is. A kávéházban igen gazdag könyv, újság és lexikongyűjtemény állt rendelkezésre. Wassermann maga is tagja volt ezen egyesületnek. Az Emke kávéházat csakhamar felfedezték a Nemzeti Színház művészei és kedvenc találkozó helyük lett.

Blaha Lujza, "a nemzet csalogánya" e ház első emeletén lakott. Emléktábla és a művésznőről még életében, 1920-ban elnevezett tér őrzi halhatatlanságát. A kávéház a millennium idején magyar zenét is szolgáltatott. Wassermann a leghíresebb cigány-prímásokat és zenekarokat foglalkoztatta. Wassermann Jónás halála után fia, Mór vezette a kávéházat. A kávéház fénykora az 1920-as évektől felfelé ívelt. Étterem is nyílt az alagsorban a kávéház és a bár mellett. A fiatalabb Wassermann az első világháború után komoly beruházásokba fogott: cukrászdát hozott létre, bárt rendezett be, amely a 20-as években újdonságnak számított magas pultjával és bárszékeivel.  József Attila itt árusította a kenyeret 1920-ban. Wasserman Mór halála után az új tulajdonos 1937-ben teljesen felújíttatta a helyiségeket. Kávéház mellett grill is létesült. A kávéházat és a grillt is késő art-deco stílusban alakították ki. 1945-ben a kávéház teljesen kiégett, ősszel azonban újra megnyitotta kapuit.
1956-ban az épületet ismét rommá lőtték, az EMKE nagyobb kárt szenvedett, mint a II. világháború alatt. A hely öt éven át tartó felújítás után 1961-ben nyitott meg újra, ám akkor már csírájában sem hasonlított a régi kávéházra.
Közben 1963-ban ideért második metróvonalunk az M2-es vonal alagút, lejtakna és aluljáró építése is. Ez megváltoztatta a ház pincefelosztását és részben szerkezetét is. Ugyanis az aluljáró két kijárati lépcsője az EMKE pincéjébe került, azért hogy a felszíni járdákon való gyalogos forgalmat a majd 4m széles egykarú lépcsők ne zavarják. A régi ház délkeleti sarkát egy kb. 50cm átmérőjű vasbeton oszloppal gyámolították meg az új aluljáróban, valamint a dongaboltozatokat is helyenként monolit vasbeton födémmel váltották ki. (Forrás: BFL tervtár, IKV, UVATERV, rajzok)
Az EMKE kávéház ideig pótolta a sportáruházzá átalakított New-York kávéházat. Majd egy tömegétkeztetést kiszolgáló bisztrót létesítettek. 1971-ben felépült a háromcsillagos Emke Szálloda az Akácfa utcai oldalon. Az épületben a rendszerváltás után egy ideig sörbár üzemelt, jelenleg pedig bankfiókok találhatók a legendás EMKE kávéház helyén s oroszok bérlik az igencsak lehasznált Blaha Lujza lakást.



Az EMKE kávéház 1951-ben

 

Az EMKE kávéház 2018-ban a szendvicsező és a kisbolt homlokzati vázlatával


A pince "némi" szennyvízzel


Puttók, akik tán a port sepregetik éjszakánként a párkányokról...



Az EMKÉRŐL a kilátás, ma is egy békebeli Magyarország vízióját kelti.


Az egykori impozáns Blaha Lujza lakás


A kis kávézó, szendvicsező és üzlet terve az árkádok alatt .

egy részlet...



Az Erzsébet körúti fémportálos kisüzlet





A "ficak" üzletei fából




 A sarok, mint lehetséges "sebtibenkávézó-süteményező"...



















































Plakáttervek, M2-4-6-os vonalakkal, Blaha Lujza, ismeretlen győri forrású fotójával s egy mai kávéval 
(Feltehetően a Győri Hírlap, 1927. áprilisi cikkének egyik fotója alapján)
Forrás:   

Tervező: Szilágyi Szabolcs építész, belsőépítész 2018.

2017. december 27., szerda

Sótartók

2db- lenolajozott juhar-borovifenyő sótartó D 45X110mm

Ti vagytok a föld sója. ( 1Kor 2, 1-5 ) Ha a só ízét veszti, ugyan mivel sózzák meg? Nem való egyébre, mint hogy kidobják, s az emberek eltapossák. Ti vagytok a világ világossága. A hegyen épült várost nem lehet elrejteni. Ha világot gyújtanának, nem rejtik a véka alá, hanem a tartóra teszik, hogy mindenkinek világítson a házban. 

A "só ízét veszti" ? - kidobják és széttapossák? A korabeli Palesztina számos helyén a Holt tenger sós agyagával tapasztották ki a kemencék belső oldalát. A sütés közben a benne levő kenyerek és ételek sós ízűek lettek. Egy idő után kiéget a só a kemencefalból (" az étel ízét vesztette"), akkor lekaparták, és az "üres" agyagot az udvarra szórták.

S egy mese a gyerekeknek: A só





Szilágyi Szabolcs 2017

2017. július 3., hétfő

Szigligeti ház

      E munka Szigligetre, Szigligethez szól, s az Óvár alatti erdős rész akácos bozótjából alakít ki kies nyaraló teret és házat egy kedves házaspárnak és gyermekeiknek. Aki ismeri Szigligetet, tudja, hogy változatos dombos hegyes vidék, hol a fák között s szőlők fölött itt ott lopva, itt ott tisztán s szertenézve lehet látni a Balaton kék-zöld-azúr-opál vizét.


Szigliget Óvár

      A tó és környező domborzatai a földtörténeti középkorban, a mezozoikumban lerakódott üledékes kőzeteken, pannon mészkövön jöttek létre. Későbbi vulkanikus tevékenység során alakultak ki szeretett északi part menti szőlőhegyeink, melynek feltörő magmájából, hamujából megkeményedve jöttek létre andezit és bazaltkúpjaink, többek közt a Badacsony és Szigliget is. Ezen egykori vulkánok mára már csak tanúi a kezdeti 700-1200 fokos lávakitöréseknek, melyeknek kb. 40 m vastag anyagába véstük bele a házat.
      Az épület "belül nagyobb, mint kívül". A hegy lejtéséből adódik, hogy az utca felől az eresz, a bokánknál van, míg a Balaton felé 2 emeletnyi magasságot és szép kilátást tudtunk biztosítani. A ház hagyományos tömegű. Kis zamatot adtunk neki a lépcsőház "ablaktüskéjével", ahonnan szép kilátás nyílik a közeli kis templomra. Törekedtünk a hagyományos tájolásra, tömegre, azonban a ház anyagaiban, szellősségében, belső alakításában mai, napfényes, világos. A tető kissé szigorú, a helyi bazaltot, és bazalttufát idézi színében. Ezt a szigorúságot majd a világos vakolat és az ablakok oldják, a helyi növényzettel.


 A telek, ahol építkezünk

 

I. skicc


II. rajz




 

Látványtervek







és a valóság.


 2017.július


Tervezők:   Építészet : Szilágyi Szabolcs, munkatárs : Szabó János 
                                     (SZEG Építészműhely)
                        Statika: Ionescu Cludius  
           Épületgépészet: Balla Júlia               É-GÉTI Tervezési Bt. 
      Épületvillamosság: Sápi József              Orfireusz   Kft.
      Generálkivitelezés: Epres Róbert
                            Fotó: Szilágyi-Kiss hajnalka