Egy Hild ház 1846-ból

       2015 októberére elkészült az egykori Lengyel Gyula utca 6 szám alatti klasszicista bérház  polgári lakásának általam tervezett belső tere.... Legnagyobb örömöm az ablakokban volt.

Egykori építész mesterem, Reimholz Péter mondta: "A nyilászáró akkor jó, ha ablak, vagy ajtó....." 

A Bank utca 6. sz. ház 2017-ben a homlokzatfelújítás után 

 

 

       A kéttraktusos keretes beépítésű telekre épített nyeregtetős polgári bérházat Hild József tervezte 1846 körül....(Előbb állt mint a Lánchíd)..E ház, a nagy budapesti újjáépítések egyik eredménye. 

                Eredetileg a földszint és a pince téglaboltöves lefedésű volt, később csak a pince tartotta meg búbos voltát a felsőbb szintek födémjeiben már csapos fagerenda valamint I acélgerendás födém tartotta a mennyezeteket és a padlókat. Az 1839. évi nagy tűzvész után kötelezővé tették a belváros többemeletes épületeiben a csapos fagerenda padlásfödémet, melyet agyagtapasztással homokfeltöltéssel és padlásburkoló téglával védtek a padlás felől és nádvakolattal a zárószint felől.. Ha hiszik ha nem tűz esetén jobban bírja a hőt mint az acélgerendás födém.

  A pincefal szerkezete vegyes falazású üledékes mészkő és tégla...csodaszép kőművesmunka.

      E helyi védettségű építészeti örökségünkben a legérdekesebb a lépcsőház, mert egyes források szerint ez egy Hild találmány: falba befogott (kiékelt) lebegő kőlépcső..., ahol is a lépcsőfokok egymást gyámolítják.. Hild korában olyannyira bizarr mérnöki tett volt ez, hogy a tulajdonosok és építtetők csak a tervező és az építőmester első lépései után mertek felmerészkedni rá... 

 

                A Bank utca 6 járókövei tardosi vörös mészkő lapok és hasábok...Sok helyen az eredeti ólomba ágyazott vaskapcsokkal egyesítve.

 A kor vívmánya még a szabványosítás, s a bizarr vasöntvények készítése...

                  A szabványosítás korszakának tanúi a házon a pallótokos szép arányú ablakok melyek jellemzők a 19. század első felére.

        A házban egy szinthez akkor 2 lakás tartozhatott. Az egyik a bérlőé a másik hátul ennek cselédjeié volt. A Házak tulajdonosai általában nemesi családok, később meggazdagodott iparos, kereskedő, bankár vagy hivatalnok családok voltak akik házaikat bérbe adták az akkor a fővárosba nagy számba költöző , értelmiséginek, iparosnak, elszegényedett munkát vállaló egykori földművesnek, vidéki munkás és iparos rétegnek.

Az 1891-ben ráépült III. emelet

 

      E 19. század végi friss budapesti  polgárságban, még élénken élt a vidéki kúria, kastély, vagy hosszúház emléke és atmoszférája... A bérházakban lakott a mai Budapestet működtető szellemi, hivatalnoki és munkás "gépezet" ük-déd apja és családalapítója. Nemesi rangtól, pozíciótól és foglalkozástól függött hogy mennyire a belvárosban s mennyire a periférián.

Milyen is volt a belváros:

      A Belváros, azaz a mi területünk, a régi Pest alapja, a 19. sz. elején keletkezett, kereskedőtelepülés volt. A 12. századra városfal vette körül a mai Kiskörút vonalán. Pest 1230-ban II. Endrétől kiváltságlevelet kapott. 1241-ben a tatárok felégették, a pestieket a mai Belvárosi Plébániatemplomban koncolták fel, ahová imádkozva összezsúfolódtak. A tatárdúlást kiheverő város népessége csak lassan gyarapodott, s a XV. században nyerte vissza bíróválasztási jogát. Fejlődésének csúcspontját Mátyás király uralkodása alatt érte el, 1470-ben szabad királyi város lett. A török uralom alatt (1541-1686) Pest kereskedelmi jelentősége nagy mértékben csökkent, Buda visszafoglalásakor pedig teljes lakossága elpusztult. Az 1690-es években csak néhány száz német telepes lakott a romok között, a XVIII. század elején a németek mellett szerb és görög telepesek érkeztek. 1773-ban választották meg az első pesti polgármestert. A század végére Pest túlterjeszkedik a városfalon, ekkor született meg Teréz-, József-, Ferenc- és Lipótváros. Ennek következménye lett a városfal lebontása, illetve a Belváros elnevezés használata.  A reformkorban egymás után épültek a pesti és budai paloták is. A város az irodalmi-szellemi élet központjává vált. A Széchenyi István neve által fémjelzett új nemzeti mozgalom célja a hajdani dicső főváros feltámasztása volt. Ezt szolgálta a pesti Magyar Tudományos Akadémia alapítása (1825. november 3.) vagy a Nemzeti Színház, a Nemzeti Múzeum és a Széchenyi lánchíd építésének megkezdése is.

A klasszicista bérház a felvilágosult, faluból várossá emelkedett "modern" és urbánus Budapest szimbóluma lett. 

     A felvilágosult és gondolkodó polgárság nem csak fizikai de szellemi lakhelye is.... Az már más kérdés, hogy a főbérlő 1 szinti erkélyes, szalonos, több hálószobás, szivarszobás és a cselédek  hátsó sötét 1 szoba konyhás kormos lakhelyei híven tükrözték a társadalmi és származásbéli különbségeket. A korban nem a szociális érzékenység és az érzelmes elnéző szomszédi hozzáállás lehetett a jellemző, inkább a racionális, tekintélyi elveken és alapokon nyugvó, tudományosan megértő és megértető vagy méregető úri kapcsolatok és kisasszonyi intrikák...Persze az enteriőrökhöz hozzá tartoztak még az éjjeli edények és a mosdótálak, ugyanúgy mint az mahagóniból vagy juharból készült írószekrények...Persze a cselédeknek csak "stoki" és fenyő étkezőasztal jutott. Bár ők is csatornába mosogathattak már és intézhették ügyesbajos dolgaikat..
1838-ban hatalmas árvíz pusztított Pesten, mely épp a fent említett születő csatornáknak köszönhetően ott is pusztított, ahol addig ásott árnyékszékre jártak. 1848. március 15-én kitört a pesti forradalom, remény szín és hang költözött a belvárosba--..De sajnos a szabadságharc leverése után Pest lett az osztrák elnyomó rendszer székhelye.

   A kiegyezés után, 1873-ban született meg Budapest, Pest, Buda és Óbuda egyesítésével. Ezután kezdődött az a nagyszabású városrendezési program, amely a Belváros mai arculatát határozta meg. Ekkor épült a Belvároshoz közvetlenül kapcsolódó Ferenc József (ma: Szabadság) és Erzsébet híd, az Andrássy út és a belváros legelegánsabb bevásárlóutcája, a Váci utca. Ekkor alakultak ki a szórakozóhelyek és a Duna-korzó is. Az 1896-os Ezredévi Kiállításra elkészült a kontinens első földalatti vasútja és félig megépült már az Országház is.

     Budapest II. világháborús ostromában a Belváros számos épülete megsemmisült, vagy megrongálódott. Az '56-os forradalomban október 23-án a Kossuth téren mondott beszédet Nagy Imre, majd 25-én ugyanitt dördült el a 61 halálos áldozatot követelő sortűz.

   Visszatérve a Bank utca 6 hoz...Itt a 3.-on még megtalálható egy szelet a 19. századból...A folyosón antik kőmozaik azaz terazzo, ami ritkaságszámban megy már a felújított s ismertebb épületekben is. 

     Hild nem rajzolt apróságokat (de házanként minimum 50 jó kőműves palléral dolgozott és dolgoztatott, akik, igen, rajzolni is tudtak.) Egy-két tervezőtársával bensőséges világban alkotta házait ....életében 930-at. Szigorú és kemény kőműves családból származott, aki a pesti piaristáknál csiszolódott finomodott s bejárva Európát megismerve a kor minden társadalmi rétegét embertípusát élete végére szerény és elfogadó emberré érett. S hát egy sarokra a Bank utca 6-tól az Arany János utca 14. szám alatti bérlakásában tért végső nyugalomra hosszas tüdőgyulladásban.  1867. március 8-án a Fővárosi Lapok mindössze ennyit írtak: »Hild József, ismeretes pesti építész tegnapelőtt, 79 éves korában meghalt«.”

   Ám Hild és kora most 2014-ben egy kis munkámban újjáéledt... A fenti épület egyik lakásának átalakításában, ami egy homlokzati ablaknyitással, néhány új válaszfal létesítésével, régi falak bontásával öltött testet. Korszerűsödött a lakás használata, hangulata hőháztartása, berendezése. Átlépve a minimalista előterek és étkező szféráját, a 3 belső szobában újra a visszacsöppenünk a barna keménykalapok, és fiákerek korába.

Tervek:

 

Tervezők:

Belsőépítész tervező: Szilágyi Szabolcs 
Épületgépész tervező: Papp Zsuzsanna
Épületvillamossági tervező: Németh István
Tartószerkezeti tervező: Ionescu Claudius


Felelős műszaki vezető: Révhelyi György 

Kivitelezők: 

Strapakő Kft.,  Madarász Zoltán és munkatársai
GUTH '98 Szolgáltató Bt. épületgépészeti kivitelező vállalkozás: Guth Tibor és munkatársai
Kunság Fenster Ablakgyártó és Faipari fejlesztő Kft.

Fotó: Szilágyi Szabolcs

Budapest, 2015. október 20.