Régi gazdasági őrház és barakk rehabilitációja a paksi járásban

      A terület jelentős méretű építészetileg alsóbb, vagy átlagos rendű gazdasági épületei között e ház unikumnak számít, s méltán lehet megkülönböztetett környezetalakítású.

    Az épület múltjáról írott, rajzos, vagy fotós dokumentációt nem találtunk. Évtizedek óta lakatlan és használatlan, állagmegóvásként új tető épült rá, megmentését az újra használatbavétel jelenti.

      E ház a Királyi Magyarország egy olyan típusháza volt, amit az állam a nagy birtokosoknak tett kötelezővé béresei, zsellérei elszállásolására. A munkások munkahelyen kívüli, vagy szociális körülményei-, helyzete 1860 után vált fontossá a gyár és földtulajdonosok számára. 1860 után kötelezték a munkaadókat, hogy biztosítsanak egészséges élhető szállásokat és munkahelyeket a legtöbb esetben vándorló, vagy ingázó béreseknek, kubikosoknak vagy bányászoknak. E szociális építkezések (szolgálati lakásépítés) jelentős része 1860 és 1920 között lezajlott, de a két világháború között is folytatódtak az óvoda iskolaépítések. A mi  házunk is egy ilyen korai szociális épület, 1890-1910 közé tehető felépüléssel. Ugyan hasonlatos a M. Kir. Áll. Vasutak típusházaihoz, azonban formájában még is vannak helyi jegyek. Pl. a tetők kontyai, szöge, vagy az épülettömeg viszonylag széles terjengőssége, a nyílászárok ritmikusságára való törekvés, ami más helyi parasztházon is megfigyelhető. 

  

      A házban 5 egyforma lakás volt. Mindegyikben 3 helyiség: konyha kamra és lakószoba. Érdekesség, hogy 5 lakáshoz 3 kéményt építettek, s van, hogy egy kéménybe 3 tüzelőberendezést (kályhát, sparheltet) is bekötöttek. Bár az itt lakók élete valószínűleg nehéz és kemény volt, az arra az időre jellemző sokgyermekes családmodellel, mégis ideális helyzetet teremtett e ház a családoknak az egymással és a természettel-, vagy a munkával való jó viszonyra. (Az alaprajzot szemlélve láthatjuk, hogy szinte kötelező volt itt a tolerancia, az egymás segítése és a környezet rendben tartása.)

A szerkezetről:

       Jól megépített építmény, tisztességes iparos munka, 2 traktusos. 1 traktus konyha kamra részek, 2. traktus lakószoba részek. A két traktus között, ugyan vékony válaszfal van, de e nagyméretű tömör fél tégla vastag válaszfal mestergerendát gyámolít, ami a padlás födémgerendáit, fedélszékét feltöltését is tartja, tehát fontos tartószerkezeti szerepe van. A falazat vegyes. A pillérek rizalitok, párkányok, szegélyek égetett agyagtéglából készültek, míg a vázkitöltő falak mészhomok téglából mészhabarccsal. A főfalak sárgerendákkal, ezekbe szögelt vonó és ezt átütő kötővasakkal alkotnak egy korpuszt.  Sajnos a puhább mészhomok téglák víz hatására reakcióba léphettek a köztük lévő habarccsal, aminek hatására elmállottak sok helyen… A víz az építmény talajfelszín feletti lábazatában jégként is jelentős kárt tett, rombolta a puhább mészhomok tégla mezőket. Azonban a falban lévő vízszigetelés, a falak tégla alaptestei hibátlanok, jó állapotú és száraz a fedélszék is. Szerencsére megmaradt néhány szép ablak és ajtó is, ami mintaértékű egy jó kezű felújító vagy újrakészítő asztalos számára. 

          A fedélszék, 2 állószékes dúcos rendszerű. Épebb, mint a földszinti falazott épületrész. A deszkázatot egykor sártapasztás takarta teljesen. Ma ez hiányos.
 

 rekonstruált keleti homlokzat a meglévő állapotról

Építészeti kialakítás

         Kívülről a ház karakterét megtartanánk és restaurálnánk. A vizet és a gyökérzetet a falaktól a jövőben távol kell tartani. A ház eredeti 5 lakásos 5 családos használata most 1 családossá 1 lakásossá vált, ezt, a belső téri elrendezésnek és az épület szerkezetének is követnie kellett, úgy, hogy a karakteres külső a legnagyobb mértékben megmaradjon és újjászülessen. A lakó és életterek számára fontos benapozás és a falak optimális hőszigetelése, hőtároló képessége, szellőzése, vízmentessége. Kívülről nagyrészt megmaradt a ház eredeti anyaga, arányai, nyílászáróinak alakja osztása. 

Tervezett földszint

 Tervezett tetőtér
 

       
az átalakítatlan és az átalakított ház metszetei

        Az eredeti ház belső fényviszonyai nem felelnek meg sem a mai életvitelnek, vagy egy család fényigényének, sem a ma szabványos nettó alapterület- bevilágító felület 1:8 arányú szabálynak, ezért a keleti homlokzaton 2 meglévő ablakot és az ezekhez tartozó falmezőket elbontottuk és nagy hasonló osztású toló zsalus ablakra cseréltük. Erre az építészeti-műszaki lépésre a falak javítása szempontjából is szükség volt: Az új nagy ablakok helyéről kikerülő ép téglák megtisztítva, a kifagyott falmezők pótlására lesznek felhasználva. A keleti oldali 2 hatalmas ablak szép kilátást és szép reggeli napsütést eredményez majd a konyhában és az étkezőben. Mindegyik ablak zsalut vagy fatábla külső védelmet kap, ami a nagy ablakok esetén vagy toló-, vagy harmonikás rendszerű lehet.
 

         Mind a belső terek egyesítése, mind a ház hőszigetelése, mind a szerkezet megerősítése és a padlás gyámolítása szükségessé tett egy belső falazatot a körítő falak mentén, ami szerkezetileg és hő technikailag is együtt dolgozik a külső falakkal. A külső meglévő falnak és a belső új falnak a hőt viszonylag egyenletesen el kell osztania magában, hogy a külső fal ne fagyjon meg és a két fal között ne csapódjon ki a nedvesség. Tehát szálas hőszigetelés nem kerülhet a két fal közé, mert az a belső jobban átmelegedő gázbeton előtétfalat teljesen elszigetelné a külső amúgy is gyengébb állapotban lévő, könnyebben áthűlő fagyveszélyes tömör tégla faltól. A két falnak szerkezetileg is együtt kell működnie, mert a belső körítő fal tartja a ház megújult belsejének, tetőterének és régi fedélszékének, valamint új tetőszigetelésének és kompozit födémének teljes súlyát. 

          A belső tér úgy változik meg, hogy a mestergerenda szerepét betöltő hosszanti válaszfal mellé egy új tehermentesítő egyesített mestergerendát fűznénk  (2db UPN 240-es U gerenda peremeknél összehegesztve) be, ami pillérekkel alátámasztva veszi fel a fedélszék, padlásfödém és tetőtér teljes terhét. Így a régi falazat a tervek és a lehetőségek szerint részben megmaradna, de kiegészülne egy új erősítő, vagy pótló födémgerenda renddel és mestergerendával.

 

 

    A meglévő padlásfödém felső deszkázatát is cserélni kell. Az új bennmaradó fazsalus kompozit vb. födémlemez merevítést és teherelosztó nyomást jelent az egész ház számára.

      A ház tájolása és külső megjelenése egy elég kötött és racionális belső elrendezést tett lehetővé. A napos oldalra került az étkező és konyha az árnyékosra és a belső oldalra a pihenés a tárolás és a tisztálkodás helye. A ház használati sémáját a fényviszonyokhoz a külső ajtók és ablakok helyzetéhez alakítottuk. Az egykori 3 kéményből 2 kerülne ismét használatba, de 1 ebből a belső kamra és a konyhai elszívó szellőzőkéménye, a másik pedig minősített kéményrendszerként épül ujjá. E konyhaiba egy kenyérsütő kemence van bekötve.

      A földszinti közlekedő egyben gardrób is. A háznak hajdani 5 bejáratából 3-at tartunk meg. 2 a földszinti bejárást biztosítja, 1 a közvetlen emeleti használatra van.
        A tetőtérben kötöttséget a jelenlegi fedélszék fogópárjai jelentik, amelyeket a derékszelemen fölé helyezünk, ezzel is 40cm-rel növelve a belmagasságot. A tetőtér ajtóinak magassága az új padlásfödémnél cirka 195cm magasok lehetnek.....

A ház belülről épül ujjá, egy belső úgy gyámolító épület kerül a régi külső mögé, úgy hogy egyesülnek és együtt viselik az építmény és a használók súlyát és jövőjét.

Felelős építész-belsőépítész tervező:  Szilágyi Szabolcs
Statikus tervező:                               Ionescu Claudius
Épületgépész tervező:                       Papp Zsuzsanna
Épület villamossági tervező:               Németh István