SZEG ARCHITECTS

2014. június 6., péntek

REFÓT Pavilon a Velencei építész biennálén

 Szilágyi Szabolcs: REFÓT Pavilon a Velencei építész biennálén

A Jakab Csaba és Márton László Attila építészek által tervezett velencei magyar pavilon belső installációjának részeként, mint mai magyar kalákára egy példa felvillant a REFÓT csapat kis fóti  pavilonja is...
 
 Építés éve: 2013 
 Ötletgazda: REFÓT csoport (Fóti fiatalok) Vezetők: Udvardi Dorottya, Bíró Adél
Koordinátor: Kiss Hajnalka
Tervező: Szilágyi Szabolcs
Kivitelezők: ? A fentiek
+ Bíró Zoltán
Bodó Mihály ács és csapata
Támogatók: Szécsi Csilla, Fóti Városzépítő Egyesület és még sok helyi vállalkozás, lakó és civil közösség.
Köszönet az összefogásért és a rengeteg munkáért.

http://epiteszforum.hu/megnyilt-a-velencei-biennale-magyar-pavilonja
https://www.facebook.com/events/706832602666125/?ref=22






  














                     








Fotó: Építész fórum

  Az Európai Unió támogatta Fiatalok Lendületben program keretében sikerült egy olyan hazai tervet megvalósítani, aminek kézzelfogható, eredménye e köztéri pavilon. A program elsődleges célja a helyi fiatalok személyes részvétele volt, a Fóti Gyermekváros lakóival együtt egymás megismerése és egy közös érték közös létrehozása a helyi közösség számára. A fiatalok, azon kívül, hogy összefogtak és egymást jótékonyan inspirálták, lendületbe hozták az idősebbeket is. A kerek pavilon ötlete, mint közösséget összefogó szerszám a fóti fiataloké volt, s ők is építették meg e nem éppen egyszerű építményt helyi vállalkozók segítségével.
                A pavilon kellőképpen összetett ahhoz, hogy mindenki kivegye belőle a részét. Színes és dinamikus, mint a mai fiatalság, de közelebbről megnézve olyan bonyolult részleteket tartalmaz, ami az idősebbek szaktudása nélkül megvalósíthatatlan lett volna. 12 ülőhely van benne, de egyetlen derékszöget sem tartalmaz a szerkezet. A színek a hazai társadalmi (és hát zárójelben jegyzem meg politikai) helyzet leképezése, sok szín sok nézőpont egy helyen, összhangban. Kívülről pont olyan bonyolult, mint belülről, s megértésre elfogadásra ösztönzi mind használóját, mind csak a külső szemlélőt. A pavilon tehát az egyetértés, megbeszélés és békülés helye, semmiképpen sem az egy-egy szín, s nézőpont végletes túlharsogása a többi rovására. A pavilon jótékony hatását érdekes módon pont a hivatalos és gazdasági téren tapasztaltuk. Míg eleinte nehézkesebb volt az építőanyagok beszerzése, a pénzbeli keretek miatt, később a költséges s jobb anyagokra is kaptunk ingyen felajánlásokat. Az önkormányzat s a főépítészi iroda is jótékonyan támogatta e kezdeményezést, s építményt. A Sipos Pál téri építkezés egy jó példa arra, hogy, hogyan fog össze egy Budapest környéki kisváros annak érdekében, hogy a főváros kulturális és gazdasági vákuumával dacolva létrehozzon valami helyit, minden lakó számára értékeset és használhatót, programadót.     Fót közössége, fiataljai méltán lehetnek büszkék a Sipos Pál térre.

Köszönet a fóti fiataloknak, elsősorban Udvardi Dorottyának és Bíró Adélnak, a Fóti Városszépítő Egyesületnek, Fót Város Önkormányzatának  a helyi vállalkozóknak, főként Bíró Zoltánnak és csapatának, Bodó Mihály ácsnak és Kiss Hajnalkának, hogy oroszlánrészt vállaltak e nehéz (nem csak szellemi)  munkában.

Hajrá reFót! Hajrá Fiatalok minden hazai városban faluban akik tenni akarnak a környezetükért és a közösségükért!

https://www.facebook.com/fotiifjusagikezdemenyezes

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése